Nyilasy Balázs: A 19. századi magyar románc, Argumentum Kiadó és Nyomda Kft., 2011.
Nyilasy Balázs könyvében a 19. századi magyar irodalom második felének jelentős verses és prózai elbeszéléseiről gondolkozik. Legrészletesebben Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán műveit elemzi, de a vizsgálódások során a félszázad s a századforduló jelentősebb szövegei rendre megvilágítást nyernek Kemény Zsigmondtól, Gyulai Páltól egészen Lesznai Annáig, Kaffka Margitig. Az irodalomtörténész a sajátságokat kirajzoló – valóságteremtő attitűdöket, poétikai, narratológiai eljárásokat feltáró – nézőpontot nem a szűkösen felfogott jelenhez rögzíti. Látószögében kitüntetett szerepet juttat a romance, a modern romance fogalmának, s a műforma értelmező magyarázatát (az angolszász műfajteória, irodalomtörténet tanulságait messzemenően felhasználva, továbbgondolva) a fikció- és a regényelmélet kontextusába ágyazva kísérli meg. A modern romance-ként elgondolt művek – köztük Arany Toldija, Jókai legismertebb, legjelentősebb írásai, Mikszáth komikus-humoros elbeszélései – Nyilasy értelmezésében egyáltalán nem valamiféle visszafele forduló tradicionalizmust képviselnek, hanem a modern fikciós megújulás evidens részét alkotják, az európai (észak-amerikai) irodalom legitim, korszerű vonulataihoz sajátszerűségükben is természetesen, szervesen illeszkednek.


Mikszáth kora, Balassagyarmat, 2010. Kiadja a Nógrád megyei levéltár. Szerk. Hausel Sándor. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56.). Egy könyv Mikszáthról, amelyben nincs szó Mikszáthról! A talányos megfogalmazás egy vaskos, csaknem 500 oldalas dokumentum kötetet tartalmaz, amelyet alcíme magyaráz: Dokumentumok Nógrád megye 1867-1914 közötti történetéhez. Vagyis ez Mikszáth kora. Igaz, ezt már jórészt távol töltötte Nógrádtól, de azért mégis érdemes végiglapoznunk a kötetet, hogy még inkább kinyíljon előttünk Mikszáthnak és életművének nógrádi világa. A sok közvetett Mikszáth dokumentum mellett egy konkrét is van. A megyei közgyűlés 1909. október 16-i végzése a Mikszáth jubileummal kapcsolatban.


Mikszáth Kálmán válogatott novellái, Magyar Napló Kiadó, 2010. Zsebkönyvtár-sorozatunk köteteinek segítségével a diákság és az irodalomszerető olvasóközönség könnyedén megismerkedhet egy-egy régi vagy kortárs klasszikus életművével. A válogatások a fontos és jellemző művek mellett egy-egy – értő kortás irodalomtörténész vagy alkotó tollából származó – lényegre törő, olvasmányos esszében mutatják be a nagy alkotók életét és munkásságát. A kötetben többek között az alábbi novellák olvashatók: Az öreg Dankó bácsi, Az a fekete folt, Bede Anna tartozása, Hová lett Gál Magda?, Hivatalos észjárás, A Jókainé tyúkjai, Töviskes látogatóban…


Nógrád értékei, Szlovák-magyar közös uniós kiadvány, 2010. Nógrád megyében (mind a kettőben!) egy Uniós program keretében elkészítették a megye szellemi érték térképét, utalva arra is, hogyan lehet majd ezt kihasználni az örökségvédelem érdekében. Az összegző annotációk között négy Mikszáth anyag is található. Sipos Sylvia: Mikszáth Kálmán, Nagy Csilla: „Mikszáthiratok” A Mikszáth-prózapoétika hagyományozódása Nógrád irodalmában, Mizser Attila:„Mikszáthiratok” és Praznovszky Mihály: Mikszáth a nógrádi értékek között. Olvasható egy Madách témájú összegzés is: Csongrády Béla: „Csak hódolat illet meg…” és Jarabik Gabriella: Madách Imre.


A napútfestő nem vet árnyékot. Kiadja a Print§Publishing kiadó. A salgótarjáni újságíró 1990-010 között keletkezett publicisztikájának gyűjteménye Az előszót Praznovszky Mihály írta. Több írása foglalkozik a mikszáthi hagyományőrzéssel, a Mikszáth-társaság rendezvényeivel.








Az interkulturális kommunikáció Mikszáth Kálmán műveiben. Besztercebányán, a Bél Mátyás egyetem Hungarisztika tanszékén 2010. május 26-án tartott nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza a kötet. Kiadta a Hungarovox kiadó Budapesten.
A fejezetek: Mikszáth nyelvművészete a kulturális közvetítésben; Programos írói sajátosságok Mikszáth műveiben; A mikszáthi írói névadás genezise. A szerzők: Zimányi Árpád, Simigné Fenyő Sarolta, Németh Zoltán, Mizser Attila, Maczák Ibolya, Szentgyörgyi Csaba, Alabán Ferenc, Nagy Csilla, Tarjányi Eszter, Csíkány Andrea, Vigh Péter, Hegedűs Attila, Ádám Éva, Tóth László…


Ezek a kedves kis portékák.
A Palócföld 2010-es számaiban kortárs írók Mikszáth-rezonanciái olvashatók az író egy mondatára az egyes számokban. A kiadó ezeket most kötetet alakban összegyűjtve megjelentette. A szerzők: Ficsku Pál, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Jenei László, Kiss Judit Ágnes, Kőrössi P. József, Parti Nagy lajos, N. Tóth Anikó, Tóth Krisztina






Eötvös Károly: Badacsonyi anekdotafüzér. Mikszáth adoma-mondó barátjának híres könyvéből (Utazás a Balaton körül, A balatoni utazás vége) két zsebkönyv változat is készült. Az itt látható és párja: a Füredi anekdotafüzér. Kiadója a veszprémi Vitis Aureus kiadó. (Megkereshető a világhálón!)







Mikszáthné Mauks Ilone: Két különös házasság, Palatinus Kiadó, 2010. Válogatta és a kötetet szerkesztette Bán Magda. A kötet Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései 1957-s kiadásának átdolgozása.









Mikszáth Kálmán: A székelyek között, Noran Libro Kiadó, 2010.Mikszáth erdélyi vonatkozású írásainak gazdag gyűjteménye. A főbb fejezetek:Az első élmények, Mesés várak, Ősök és unokák, Az én ismerőseim, A góbék, Az én kerületem, Szerkesztette és az utószót írta Praznovszky Mihály.







Hajdu Péter: Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Talentum műelemzések, Budapest, 2010, Accord. A sorozat céljának megfelelően az alábbi a kötet szerkezete: Mikszáth élete, a regény megírása, a regény cselekménye, elemzés, a regény utóélete, feladatok. Idézet a borítóról. „A Mikszáth-szövegeket lehet könnyedén csevegő mesélésnek olvasni, miközben nagy figyelmet igénylő, nehéz olvasmányok is. A Nosztyban a két felkínált olvasásmód, ugy látszik, konfliktusba kerül egymással.”




Praznovszky Mihály: Utazás Mikszáthtal Palócországban, Varázslatos világ – Nógrád, 18. füzet, 2010. A szerző bemutatja Mikszáth életének nógrádi helyszíneit s a megye és az író kapcsolatát, utal az utóéletre is. Szól Nógrád jelenlétéről az életműben. (Mindez 25 oldalon, kis formátumban!) Könyvesbolti forgalomba nem kerül, ügyeskednie kell annak, aki hozzá akar jutni!





A Gömörország folyóirat kiemelt témája: Mikszáth és Batyi, XI. évfolyam, 2. szám, 2010. Főszerkesztője, s e szám összeállítója B. Kovács István, gömörológus. A batyi szó Rimaszombatot jelent, ha valaki nem tudná.








Semmi mozdulat most – Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. Végre elkészült 50 év után a Mikszáth ikonográfia! Legalábbis ami a fotókat illeti. De benne van a kötetben a az íróról még életében készült festmények, grafikák, szobrok adattára is. A bevezetőt Fábri Anna írta, nagyívű elemzés. Lásd még ehhez a szerző, Debreceni Boglárka írását a Palócföld 2010. 6. számában.




Az ebecki délutánok. Polis Könyvkiadó, 2010. A kolozsvári kiadó sorozatában igen gazdag válogatás az iró novelláiból. Ismertekből és kevésbé ismertekből egyaránt. Diákoknak készült, fontos kiadás tehát.








A Tisztelt Ház. Jankó János rajzaival. Bp. 2010. Noran kiadó 2004 kft.„A kötetben Mikszáth laza gúnnyal és humoros modorban boncolgatja a kiegyezés utáni húsz évet. Végül arra a megállapításra jut, hogy a honatyák már nem olyan mértékben eltökéltek a nemzeti összefogás terén, mint elődeik voltak a szabadságharc idején.” (Oroszi Ági/ Olvass bele/2010.III.31.)





Irodalom szövegek, képek, térképek tükrében.
Irodalmi atlasz a Cartographia kiadásában. Szerk. Huba Márk. Mikszáth a 28-29. oldalon szerepel az életrajza „térképével” és a Szent Péter esernyője feldolgozásával.