Nyári irodalmi tanulmányutunkat a Mikszáth évforduló jegyében, úgy gondoltuk, hogy ott kellene megtenni, ahonnan elindult az az életútút. Erre határon innen és túl is büszkék vagyunk, s azon vagyunk, hogy ezt az írói munkásságot minél jobban megismerjük és megismertessük.

Az úton szellemi vezetőnk dr. Praznovszky Mihály, örökös elnökünk volt, megszervezését Németh Zita, a szklabonyai Mikszáth Emlékmúzeum munkatársa segítette, melyet ezúttal is köszönünk.

Első állomásunk Szklabonya volt. Megismertük a „Szent Péter esernyője alatt” című új állandó kiállítást a Mikszáth Emlékmúzeumban, születésétől, az első ötlettől, a most látható befejezett állapotáig dr. Kovács Anna elnökünk bemutatásában, aki a kiállítás egyik rendezője is volt. Praznovszky Mihállyal (a másik rendező) a településen elhelyezett színes tájékoztató táblákat kerestük fel, melyek azokra a helyszínekre emlékeztettek, melyek Mikszáth gyermek-ifjú korában fontossággal bírtak. A komplexitásában egyedülálló kiállítás harmadik rendezője Jarábik Gabriella volt, a Pozsonyi Nemzeti Múzeum Magyar Kultúra Múzeuma igazgatónője. A több interaktív elemmel rendelkező tárlat, játékos, mesélő stílusával, a sok-sok Mikszáth idézettel méltán ragadja el a látogatót.

A második helyszín Ebeck volt, ahol a temetőben megkerestük az író első barátjának, Tersztyánszky Mihálynak a sírját. Vezetőnk, itt mesélt Mikszáth anyai nagyszüleiről is, akik itt éltek egy ideig. Több fejfán olvasható névre is felhívta figyelmünket. Majd Nagykürtösön, az evangélikus templomban, ahol megkeresztelték Mikszáth Kálmánt 1847. január 17-én (melyről emléktábla is emlékezteti a betérőt), a hely lelkésze köszöntötte Társaságunkat.

Pár mondatban ismertette a templom történetét, rámutatva a keresztelőedényre, a szószékre és az oltárra, melyek különlegességei az épületnek. Praznovszky Mihály külön szólt az oltárképet festő Kubányi Lajosról, az író nagyapjáról, aki élt itt, illetve azokról az írásairól, melyek a helyhez kötődnek.

Utunk Nógrádszentpéterre vitt, ahol szintén az evangélikus templom volt a célpont. Sajnos a 13. századi eredetű épületbe nem tudtunk betérni (az egyeztetés ellenére sem), továbbra is titok övezi majd. A kőfallal körülvett harangláb és templom udvarán további Mikszáthtal, az írásaival, a hellyel kapcsolatos történeteket hallhattunk.

Az alsóesztergályi temetőben megkerestük a már Nagykürtösön is szóba került Kubányi Lajos festőművész sírját. Itt a Kubányi család történetéről, a településről, s Mikszáth kötődésről esett szó.
Utolsó helyszínünk Lónyabánya volt, s itt is az evangélikus templom. Oda értünk, ahol minden kezdődött, a lónyabányai evangélikus lelkészekhez, Mikszáth őseihez, az ötödik ősapához, Mixadt Mátyáshoz, akinek utódai, mint lelkészek működtek Nógrád megye településein.

Ezzel az irodalmi úttal nemcsak a 175 éve született íróra emlékeztünk, de a szüleit, őseit is megidéztük, ill. a szülőföldjén élő különleges, különc személyeket, s a műveiben is megjelenő bámulatos és érdekes alakokat.
Rengeteg irodalmi és Mikszáth idézettel, ismeretlen és ismerős történettel gazdagabban tértünk vissza a jelen világába.

Emlékezetes nap, sok élménnyel, ismerettel! Köszönet a szervezőknek!

Képek az útról itt találhatóak.