Alapszabály

A Mikszáth Kálmán Társaság a névadó írói örökségét vállaló, gondozó, népszerűsítő kulturális egyesület és szellemi közösség.

I. fejezet

1.§ Az egyesület neve, székhelye, pecsétje, honlapja
(1) Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjait.
(2) Az egyesület neve: Mikszáth Kálmán Társaság (a továbbiakban: Társaság).
(3) Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező szervezet.
(4) Székhelye: Nógrádi Történeti Múzeum, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.
(5) Működési területe: Magyarország.
(6) Honlapja: www.mikszathtarsasag.hu
(7) Emblémája: Mikszáth Kálmán horpácsi kúriája homlokzatának stilizált rajza, Mikszáth Kálmán Társaság 1993. körirattal
(8) Pecsétje körbélyegző, körirata: MIKSZÁTH KÁLMÁN TÁRSASÁG 1993, közepén a Magyar Köztársaság címere.

2.§ A Társaság céljai, funkciói és tevékenysége
(1) A Társaság célja: Mikszáth Kálmán írói örökségének, szellemi hagyatékának ápolása; a mű és közönség közötti kapcsolat létrejöttének segítése, ösztönzése; annak a mikszáthi gondolatnak a követése és érvényesítése, mely az irodalmi élet fejlődésében éleslátással ismerte fel művek (írók), kiadók (kereskedők), közönség összefüggésének mozzanatát. Célja továbbá a nógrádi irodalmi hagyományok ápolása, elsősorban az irodalomtörténeti értékek népszerűsítésével.
(2) E céljait a társaság tudományos és hagyományápoló rendezvényekkel, a jelenkori s ezen belül is a Nógrád megyei irodalmi tevékenység támogatásával, pályatételekkel, díjakkal és jutalmakkal, kiadványokkal, más hasonló célú irodalmi társaságokkal való együttműködéssel valósítja meg.
(3) A Társasági tevékenységi körei:
a) tudományos tevékenység, kutatás; részvétel pályázatok kiírásában, értékelésében, az arra érdemes munkák közzétételének támogatásában; irodalomismereti kiadványok szerkesztése, lektorálása, megjelentetése;
b) az ifjúság nevelése nemzeti történelmünknek, irodalmunknak, helyi hagyományainknak a megismertetése útján; ezzel kapcsolatban szerepvállalás a tanítók, tanárok, szakkörvezetők képzésében és továbbképzésében;
c) kulturális tevékenység; megyei, városi, községi irodalomtörténeti tapasztalatcserék, továbbképzések szervezése;
d) kulturális örökség megóvása: a települések, a régió jeles alkotó személyiségeinek, eseményeinek, történelmi évfordulóinak megünneplése, az emlékhelyek és emlékművek nyilvántartása, megőrzése, ápolása; előadások tartásával, kiadványok megjelentetésével, képeslapok terjesztésével tájékoztatja a közvéleményt lakóhelye irodalmi értékeiről;
e) műemlékvédelem; részvétel a megye településeinek irodalomtörténeti, építészeti és természeti értékeinek feltárásában, védelmezésében, fenntartásában;
f) környezetvédelem.
(4) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el, továbbá nem folytat pártpolitikai tevékenységet, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson nem állít jelöltet.

II. fejezet

3.§ A Társaság tagsága
(1) A társaságnak tagja lehet minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár és Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint az Európai Unió országainak állampolgára, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
(2) A Társaságnak tiszteletbeli, rendes és pártoló tagjai lehetnek.
(3) Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy lehet, aki életművével, művészeti vagy tudományos eredményeivel hozzájárult a Társaság céljainak megvalósításához, s akit ennek elismeréseképpen a közgyűlés az elnökség javaslata alapján tiszteletbeli tagnak megválaszt.
(3) Rendes tag lehet minden irodalmat kedvelő és művelő személy , aki elfogadja a Társaság céljait és alapszabályzatát, vállalja az éves tagdíj befizetését.
(4) Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy lehet, aki/amely a Társaság munkájában nem vesz ugyan részt, de anyagi, szervezési támogatással elő kívánja segíteni a Társaság céljainak megvalósulását.

4.§ Tagsági viszony létesítése és megszűnése
(1) A Társaság rendes tagjává válik, aki kötelezi magát a társaság alapszabályának elfogadására és megtartására, s akit ennek alapján az elnökség tagként befogad.
(a) A belépési szándékot a Társaság elnökségéhez kell bejelenteni.
(b) A felvételi kérelem esetleges elutasítását írásban kell közölni és indokolni. A jelölt az elutasítás kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléséhez panaszt terjeszthet elő.
c) A tagságról szóló igazolványt a Társaság elnöke írja alá és adja át az új tag részére.
(2) A Társaság pártoló tagjává válik, aki írásos nyilatkozatban vállalja a Társaság céljainak, feladatainak megvalósítását, s akit ennek alapján az elnökség befogad.
(3)A tagság kilépés, kizárás, törlés, valamint halálozás következtében szűnik meg.
a) A kilépés szándékát (megokolással vagy anélkül) a társaság elnökével írásban kell közölni. A bejelentéssel a tagság megszűnik.
b) Ki kell zárni a tagok sorából, akit a közügyek gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltott. Elnökségi határozattal ki lehet zárni a tagok sorából azt a tagot, aki a társaság céljainak megvalósítását tudatosan akadályozza, az alapszabály rendelkezéseit nem tartja meg, illetve aki magatartásával a tagságra méltatlanná vált.
c) Elnökségi határozattal törölhető a rendes tagok sorából, aki tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére két éven át nem teljesíti, a pártoló tagok sorából pedig, aki a vállalt támogatást két éven át nem biztosítja.
d) A kizárási és a törlési határozat ellen közlésétől számított 30 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.

5.§ A tagok jogai és kötelességei
(1) A társaság rendes tagjának joga és egyben kötelessége a társaság munkájában tevékenyen részt vállalni.
(2) A társaság minden rendes tagjának joga:
a) közreműködni a Társaság feladatainak, programjának, szervezetének kialakításában;
b) tisztséget vállalni, részt venni a Társaság szerveinek, tisztségviselőinek megválasztásában;
c) észrevételeket, javaslatokat tenni a Társaság szerveinek és vezetőinek;
d) a bíróság előtt megtámadni a Társaság valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított három napon belül;
e) részt venni a társaság rendezvényein;
f) igénybe venni a társaság által nyújtott kedvezményeket.
(3) A társaság tagjai kötelesek az alapszabályzatban rögzítetteket betartani, és a Társaság célkitűzéseinek sikerét legjobb tudásuk szerint előmozdítani.
(4) A rendes tagok kötelesek a közgyűlés által megállapított éves tagdíjat belépésük évétől rendszeresen a tárgyév végéig befizetni.
(5) A tiszteletbeli tagoknak nincs tagdíjfizetési kötelezettségük, szavazati joggal nem rendelkeznek, de a rendes tagok egyéb jogait, kedvezményeit igénybe vehetik.
(6) A pártoló tagok − jogi személyek hivatalos megbízottjuk útján − tanácskozási joggal vehetnek részt a Társaság közgyűlésein; szavazati joggal nem rendelkeznek.

III. fejezet

6.§ A Társaság szervei
A Társaság testületei és működtető szervei: a) közgyűlés, b) az elnökség, c) felügyelő bizottság, d) a tisztségviselők.

7. § A közgyűlés
(1) A Társaság irányításának legfőbb szerve, a tagok összességét alkotó közgyűlés.
(2) A közgyűlés lehet rendes és rendkívüli.
(3) A rendes közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer az elnök hívja össze.
(4) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a bíróság elrendeli, vagy az elnökség szükségesnek ítéli, illetve ha legalább 25 rendes tag az ok és cél megjelölésével írásban kéri.
(5) A közgyűlést az elnökség határozata alapján az elnök hívja össze. A közgyűlésre szóló meghívót írásban a napirendek feltüntetésével az ülést megelőzően legalább 12 nappal kell a tagok részére kiküldeni postai vagy elektronikus úton. Ezzel egy időben a meghívót a Társaság honlapján közzé kell tenni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyét, napirendjét, valamint azt, hogy a közgyűlés nyilvános, azon bárki megjelenhet.
(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni.
a) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés döntéseit, a döntést támogatók, illetve ellenzők, valamint a szavazástól tartózkodók számának feltüntetésével, névszerinti szavazás esetén a személyeket és döntésüket.
b) A jegyzőkönyvek határidő nélkül megőrzendők.
c) A jegyzőkönyvet a napirendek írásos anyagaival együtt a Társaság honlapján meg kell jelentetni, hogy az érdeklődők számára hozzáférhető legyen.
(7) Az évi rendes közgyűlésen a társaság működéséről az elnök vagy a titkár, vagyoni helyzetéről a felügyelő bizottság köteles jelentést tenni.
(8) A közgyűlés hatásköre:
a) az alapszabályzat elfogadása, illetve módosítása;
b) az elnökség, a felügyelő bizottság, a tisztségviselők megválasztása;
c) a közgyűlés napirendjére kerülő jelentések, beszámolók, munkatervek, a társasági költségvetés megvitatása, elfogadása;
d) határoz a Társaság egészét érintő kérdésekben, beleértve a más szervezetekkel való társulás, egyesülés kimondását, a vagyon felhasználását;
e) megállapítja a tagdíj éves összegét;
f) dönt a fellebbezéssel a közgyűlés elé terjesztett ügyekben;
g) dönt a tiszteletbeli tagok megválasztásáról;
h) megtárgyalja azokat a beadványokat, amelyek a közgyűlés előtt legalább nyolc nappal beérkeztek az elnökséghez, határozatot hoz az előterjesztett ügyekben.
(9) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele megjelenik. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést nyolc napon belül újból össze kell hívni; az azonos napirenddel újból összehívott közgyűlés a résztvevők létszámától függetlenül határozatképes.
(10) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Tisztújításkor, illetve személyi ügyekben, ha a jelenlévők többsége úgy kívánja, a levezető elnök titkos szavazást rendel el. A napirend elfogadásakor dönt a közgyűlés a szavazás módjáról.
(11) A közgyűlés keretében a tisztújítás a jelölőbizottság előterjesztése alapján történik. A háromtagú jelölőbizottságot az elnökség a tisztújító közgyűlés előtt legalább 30 nappal megbízza.
(12) A közgyűlésen az elnök vagy − az elnökség megbízásából − az elnökség egyik tagja elnököl.
(13) A közgyűlésről szabályszerűen hitelesített jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyhez csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az elnökség egyik tagja vezeti, azt az elnök, a titkár és két hitelesítő írja alá.
(14) Az Társaság bármely szerve határozathozatalában való részvételre a közhasznú szervezetekről szóló 1997: CLVI. Tv. 8. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
(15) A közgyűlés döntései határozatok.
a) A határozatban rendelkezni kell annak hatályáról. A határozatok jelölése: évente eggyel kezdődő arab számozással, per a határozathozatal évszáma, görbe zárójelben a hó és nap feltüntetésével, melyet „Közgyűlési határozat” kifejezés követ. A közgyűlési határozat rövidítése: Kgy. hat. Minden határozatot a tartalommal egyező címmel kell ellátni.
b) A döntésekről nyilvántartást kell vezetni, és ezt öt évre meg kell őrizni. A határidő lejártát követően, a megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, feltüntetve a megsemmisítés időpontját, helyét, a résztvevők nevét, a megsemmisített dokumentumok nevét, illetve címét és számát. A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják.
c) A közgyűlés döntéseiről az elnökség írásban tájékoztatja az érintetteket. Amennyiben ez – a döntés taralmából következőleg vagy más okból − nem lehetséges, illetve aránytalan nehézségbe ütközne, úgy a Társaság honalapján legalább 15 napra közzé kell tenni. A közzététel tényét a hirdetményen az elnök (helyettese) záradékkal igazolja. Nem lehet kifüggesztéssel közzétenni azokat a határozatokat, melyek személyiségi jogokat sértenének.

8. § Az elnökség
(1) Az elnökség a Társaság 7-9 elnökségi tagból álló ügyintéző szerve; tagjait a jelölőbizottság előterjesztése alapján a közgyűlés a Társaság rendes tagjai közül öt évre választja meg.
(2) A Társaság elnöke és az elnökség tagjai az ellenőrző bizottság elnökével és tagjaival nem lehetnek közeli hozzátartozói viszonyban.
(3) A Társaság ügyeiben két közgyűlés között az elnökség dönt; szervezi, irányítja az alapszabályzat és a közgyűlési határozatok szellemében a Társaság munkáját:
a) kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a Társaság szabályzatait, éves munkatervét, költségvetését;
b) megállapítja az elnökség tagjainak, tisztségviselőinek, a Társaság ügyintézőinek feladatkörét, munkarendjét;
c) az alapszabályzat rendelkezései alapján dönt a tagok kizárásáról, törléséről;
d) ajánlást tesz tiszteletbeli tagságra.
(4) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak fele és az elnök vagy a titkár jelen van.
(5) Az elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A tagság egészét érintő határozatait a Társaság honlapján közzé kell tenni.

9.§ A felügyelő bizottság
(1) A felügyelő bizottság a Társaság független ellenőrző szerve, mely csak a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, s csak a közgyűlés hívhatja össze.
(2) A háromtagú felügyelő bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg ötéves időszakra. A felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk időtartama alatt más tisztséget a Társaságban nem viselhetnek.
(3) A felügyelő bizottság ellenőrzi, különösen:
a) a Társaság szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését;
b) a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását;
c) a költségvetés végrehajtását, a bizonylati fegyelmet, a pénzkezelés szabályosságát.
d) tapasztalatairól tájékoztatja az elnökséget, vizsgálata eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.
(4) A felügyelő bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
(5) A felügyelő bizottság elnöke minden észlelt szabálytalanságot köteles jelenteni a Társaság elnökének.

10.§ A tisztségviselők
(1) A társaság tisztségviselői: az elnök, az alelnök és a titkár, akik a közgyűlés által ötéves időtartamra választott tagjai az elnökségnek.
(2) Ha a tisztségek valamelyike a ciklus lejárta előtt megüresedik, a legközelebbi közgyűlésig az elnökség gondoskodik az átmeneti helyettesítésről.
(3) Az elnök és titkár a társaság cégbíróságnál bejegyzett hivatalos képviselője, így megilleti őket minden ebből eredő jog, egyben ők viselik a jogi és erkölcsi felelősséget is.
(4) Az elnök a közgyűlés határozatai alapján irányítja az elnökség és a Társaság munkáját, hivatalosan képviseli azt, összehívja a közgyűlést, az elnökség üléseit. Munkáját megoszthatja az alelnökkel.
(5) A titkár feladata az elnökség iránymutatása szerint a Társaság folyamatos munkájának szervezése, programjának egyeztetése, a társaság adminisztrációjának vezetése, irattárának őrzése.
(6) Az elnökségnek tisztséget be nem töltő tagjai az elnök irányítása mellett segítik a társasági élet szervezését, s elvégzik a közgyűlés vagy az elnök által rájuk bízott feladatokat.
(7) A társaság közgyűlése rendkívüli esetben örökös, tiszteletbeli elnököt választhat. Olyan személy juthat ehhez a címhez, aki életútjával, tevékenységével a magyar irodalomtudomány kiemelkedő jelentőségű személyisége, vagy tevékenységével kiemelkedően segítette, támogatta a Társaság munkáját. Az örökös tiszteletbeli elnök részt vehet az elnökség ülésein, véleményét az egyes napirendekhez fűződően elmondhatja, de szavazati joggal nem rendelkezik.

11. § Az ügyintéző
(1) A Társaság ügyviteli alkalmazottat foglalkoztathat adminisztrátori, pénztárosi munkakörben.
(2) Az ügyintézőnek nincs önálló hatásköre, a társaság képviseleti szerveinek alárendelve dolgozik. Ügyrendjét a titkár határozza meg. Az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

12.§ A Társaság gazdálkodása és vagyona
(1) A Társaság gazdálkodását költségvetési előirányzat alapján végzi.
(2) A Társaság jövedelme: a tagdíjak, a tagok hozzájárulása, adományok, a társaság által szervezett rendezvények bevételei, állami és egyéb pályázati támogatások, valamint a társaság vagyonának hozadéka.
(3) A társaság pénzeszközeit az elnökség által kijelölt pénzintézetnél helyezi el.
(4) Utalványozási joggal az elnök, illetve az alelnök bír, a titkár ellenjegyzése mellett.
(5) A Társaság anyagi, pénzügyi kötelezettségeiért vagyonával felel.
(6) A Társaság megszűnése esetén vagyona sorsáról a feloszlást kimondó közgyűlés dönt. A társasági vagyon kizárólag Nógrád megyében az irodalomtörténet, irodalmi hagyományápolás céljára fordítható.

IV. fejezet

13. § Záró rendelkezések
(1) A Társaság törvényes működéséért az elnök a titkárral együtt erkölcsileg és anyagilag felelős.
(2) Peres ügyekben a Társaságot az elnök vagy a titkár képviselheti.
(3) A Mikszáth Kálmán Társaság működésére vonatkozó, az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó magas szintű jogszabályok az irányadók.
A Mikszáth Kálmán Társaság eredeti alapszabályzatát a Salgótarjánban 1993. november 3-án tartott alakuló közgyűlés fogadta el.
Módosításáról a 2008. október 11-én-én tartott közgyűlés döntött.

dr. Kovács Anna
elnök